2024. november 21. csütörtök
Olivér
Egy gondosan megfogalmazott és részletes lakásbérleti szerződés sok kellemetlenségtől megóvhatja a bérbeadót.
Akármennyire is megbízhatónak tűnő bérlőt is talált, súlyos anyagi kérdésekben nem szabad a bizalomra hagyatkozni, fontos, hogy a szerződés a lehető legkörültekintőbb legyen. Az adatok, dátumok, fizetendő díjak, kötelezettségek pontos rögzítése mellett olyan eshetőségekre is ki kell térnie, amelyeknek ugyan kicsi a valószínűsége, de jobb, ha bebiztosítja magát a későbbi nézeteltérés vagy anyagi veszteség elkerülése miatt.
Minél több adatot rögzítsünk a bérlőről, hogy adott esetben (pl. ha váratlanul eltűnik) könnyen megtalálhassuk. Így javasolt az állandó lakcímén túl elkérni a telefonszámát, email címét, munkahelyének a nevét, címét, esetleg a szülei telefonszámát, címét.
Több bérlő esetén javasolt bérlőtársi megállapodást is kötni.
Ha van bútor az ingatlanban, akkor pontos naprakész leltárt csatoljunk a szerződéshez, mely tartalmazza az összes ingóságot. A szerződés aláírása előtt rögzítsük a leltárt, hogy ne legyen vita a kiköltözésnél, hogy mit kell ugyanolyan állapotban átadni, ahogyan azt a bérlő átvette.
Kiköltözésnél tételesen vizsgáljuk át a bérlővel együtt közösen, hogy a leltár szerinti berendezési tárgyak valóban megfelelő állapotban átadásra kerülnek-e. Ha valami hiányzik, vagy sérült, akkor annak értéke levonható az óvadékból vagy pótolja saját költségére a bérlő.
A szerződésben rögzíteni kell, hogy a felek a bérleti szerződést határozatlan vagy határozott időtartamra kötik, a bérlő a lakást mikortól veheti birtokba. Határozott időtartam esetén a bérleti díj az időtartam lejártáig jár a bérbeadónak, tehát köti egyrészt a bérlőt, hogy mindvégig az ingatlanban maradjon, és nehogy elhagyja az ingatlant váratlanul pl. 1-2 hónap után. Ugyanakkor természetesen köti a bérbeadót is, hisz ezen időtartam alatt köteles bérbe adni az ingatlant a bérlő részére. A határozott idő lejártával a felek módosíthatják a szerződést újabb határidő megjelölésével vagy akár új szerződést köthetnek.
Energetikai tanúsítványt nem szükséges készíteni a 176/2008 sz. Korm. rendelet szerint azon ingatlanok esetében, melyek egy évet meg nem haladó időtartamra kerülnek bérbeadásra.
Viszont szükséges energetikai tanúsítvány az egy évet meghaladó bérbeadás esetén.
Rögzíteni kell a bérleti díj havi összegét, melyet különösen hosszabb távú bérbeadás esetén célszerű úgy meghatározni, hogy a bérleti díj minden szerződéses évfordulón egyszer a hivatalosan megállapított és a KSH által közölt tárgyévet megelőző évi éves infláció mértékével emelésre kerülhet.
A bérleti díj esedékességét célszerű úgy kikötni, hogy az előre, a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig megfizetésre kerüljön.
Meg kell állapodni a bérleti díjon felül felmerülő minden az ingatlannal és annak üzemeltetésével kapcsolatos költség, beleértve a villany, gáz, közös költség, s egyéb általában szokásos „rezsi” költség viseléséről is.
Ennek körében rögzíteni kell, hogy ki olvassa le az óraállásokat és ki közli azt a közüzemi szolgáltatókkal, illetve hogy milyen módon történik a díjfizetés (pl. csekken/ banki átutalással) Az esetleges késedelmes fizetés nyomán felmerülő költségek, pótdíjak a bérlőt terhelik.
A társasházi közös költség változását/ rezsiköltség változásokat a bérlő a bérbeadó és a szolgáltatók bejelentése alapján viseli, annak életbelépése pillanatától.
Célszerű megállapodni abban, hogy a bérbeadó illetve megbízottja jogosult a bérlemény állapotát ellenőrizni a bérlővel előzetesen egyeztetett időpontban. Kivételes esetben, a lakás állagmegőrzését fenyegető esemény (pl.: tűz, csőtörés) esetén a bérbeadó, illetve megbízottja előzetes egyeztetés nélkül is ellenőrizheti a bérleményt.
Javasolt a szerződés aláírásával egyidejűleg a bérlőtől óvadékot kérni (két havi bérleti díjnak megfelelő összegben) a lakás rendeltetésszerű használatának biztosítékául.
Amennyiben a bérlő a havonta esedékes bérleti díjat határidőre nem fizeti meg, vagy a rezsiköltségeket nem fizeti, vagy a leltárba vett berendezési tárgyakban kár keletkezik, vagy a bérlő egyéb súlyosan felróható magatartást tanúsítana, úgy bérbeadó jogosult visszatartani az óvadék összegét.
A kaució (óvadék) teljes összege a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek egyébként visszajár, amennyiben nincs semmiféle tartozása.
Fontos kikötni, hogy a bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja, a bérlő a bérleménybe más személyt nem fogadhat be, állatot a bérleményben nem tarthat, a bérlemény bejárati ajtaján zárcsere csak a bérbeadó tudtával történhet.
A bérlő vállaljon kötelezettséget arra, hogy a társasház házirendjét, az alapvető együttélési szabályokat betartja. Át kell adni a bérlőnek a társasház házirendjét, hogy azt teljes terjedelmében megismerhesse.
Rögzítendő, hogy a bérlő a bérlemény állapotát megőrzi, a bérleményben okozott bármilyen kárt a bérbeadás szerinti állapotnak megfelelően helyreállítja, illetve az okozott teljes kárt a bérbeadónak megtéríti. Bérlő a lakást rendeltetésszerű használatnak megfelelően köteles használni, a szerződés lejártakor ugyanolyan állapotban átadni, mint ahogy azt átvette.
A lakásban mindennemű átalakításhoz bérbeadó engedélye szükséges, bérlő köteles a lakás használatával közvetlenül összefüggő karbantartási munkákat elvégezni, az esetleg felmerülő hibákról bérbeadót tájékoztatni, A bérlő a bérleményben veszélyes, mérgező vagy különösen gyúlékony anyagot nem tárolhat.
Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén szabályozni szükséges a rendes felmondás szabályait. Meg kell jelölni a felmondási idő hosszát. A szerződésszegés miatti felmondás szabályait a PTK 6:348§ részletesen szabályozza.
Ám hiába a jó szerződés, ha nincs betartatva.
Erre való az ingatlan kezelő cég szolgáltatása:
